Anyai nagyapám – Radó Sándor – a kor híres, népszerű kabarészínésze és kuplé énekese volt.
Az akkori idők közkedvelt lapjának, a Színházi Életnek, -amely nem csak színházzal, hanem irodalommal, filmmel, művészetekkel sőt sporttal is foglalkozott-, nem volt olyan száma, amelyben Radó Sándor ne szerepelt volna, vagy alakításai vagy az életben előforduló humoros ténykedései okán.
Őt és sok más színésztársát, többek között: Kabos Gyulát, Gózon Gyulát, Rátkai Mártont, Salamon Bélát, Ráday Imrét, Simon Zsuzsát, Mányai Lajost, Kellér Dezső, Básti Lajost, Beregi Oszkárt, Ascher Oszkárt és még jó néhányukat) eltiltották mesterségük gyakorlásától. Jó páran megpróbáltak megélhetésüket biztosítandó, könyvet, emlékiratot írni. Így tett nagyapám is, akinek 1942-ben jelent meg a könyve: „Tessék nevetni!” címmel.
Ebben olvastam azt a nehéz kérdését amelyre jó barátjától, Salamon Bélától -aki akkor már túl volt könyve megjelenésén-, várta a választ:
– Mondd, Béla, hogyan kell eladni a könyvet, mert eddig én csak előadó voltam és nem eladó?
– Mit mondjak a vevőnek akkor, ha például azt mondja: -kérem, én már vettem a Salamontól?
– Mondjam azt, hogy: Kérem, a Salamon olyan a Radó nélkül mint a Hacsek Sajó nélkül?
Az emlékiratok, a reménykedés időszaka 1944 március 19-én, a német megszállással végérvényesen lezárult.
Beregi Oszkár szavaival: „minket egyszerre fosztottak meg a szellemi munkásságunktól és a fizikai megélhetésünktől. Az utóbbit talán kibírtuk volna. De a szón, amit belénk fojtottak, fuldokoltunk.
A megszállás után megszaporodtak a munkaszolgálatra való behívások, a kilakoltatások, a gettóba költöztetés, mindennapossá váltak a megaláztatások, a deportálások, Budapest ostromának végnapjaiban ártatlan embereket gyilkoltak nyilas keretlegények. (forrás:Jelenkor 2004/47, Szerző:Gajdó Tamás)
Anyai nagyapám, akinek egész életét a közönség szórakoztatása töltötte ki, utolsó szerepe önhibáján kívül, tragikusra sikeredett… nyom nélkül tűnt el. Emlékét pár fénykép, filmszalag-töredék, bakelit-lemez, írásos visszaemlékezések, lexikonok és egy-két leszármazott őrzi.
~~~~~~~~~~~~~~~
Radó Sándor életrajza
Született: Rahó, 1891 május 3 – meghalt: 1944/45, pontos helye és időpontja máig ismeretlen.
Színész. Gyermekkorában Feld Zsigmond gyermekszínházában játszott. Az Országos Színész Egyesület színi iskoláját látogatta.
1908- 09-ben Krémer Sándor társulatában kezdte pályáját. 1909-ben Szabadkán, 1910-1912-ig a nagyváradi Bonbonniére Kabaréban, 1912-13-ban a budapesti Trocadero mulatóban, 1912-ben a Ferenczy, 1913-ban a Pesti, 1915-ben az Apolló kabaréban lépett fel.
Az első világháború után 1919-ben a Muskátli, a Fővárosi, 1920-21-ben a Bonbonniere,
1921-23 között az EMKE, 1922-ben az Új Trocadero, 1923-ban a Faun, a Pesti, 1924-ben a Papagáj, 1924-25-ben az Apolló kabaréban működött.
1925-től 1933-ig az Andrássy úti, 1927-1929 között és 1930-31-ben a Fővárosi Operett, 1929-30-ban a Fővárosi Művész Színház, 1930-31-ben a New York Kabaré, 1934-től 1938-ig a Komédia, 1940-ben a Kamara Varieté tagja volt.
Zenés színpadokon is gyakran szerepelt. 1924-ben a Városi és a Várszínházban, 1933-ban a Pesti, 1934-ben a Kamara, 1934-35-ben a Fővárosi Operett, 1935-ben a Royal, a Városi, 1936-ban a Kamara Színházban lépett fel.
1940-től csak az OMIKE Művészakció keretében játszhatott.
Gyakran szerepelt a főváros éjszakai szórakozó helyein (Moulin Rouge, Royal Orfeum, Tabarin).
A nyilas terror áldozata lett.
Komikus kupléival, fanyar humorú epizód alakításaival lett népszerű.
Főbb szerepei: Szedlacsek (Földes I.: A császár katonái),
Komor (Eisemann M.: Én és a kisöcsém),
Mixer (Fényes Sz.: Mimi).
Könyve: Tessék nevetni (1942)
(forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon – Akadémiai Kiadó 1994)
…A magyar kabaréjátszás, kuplé éneklés klasszikus alakja. Kövér termete, örökké mosolygó telt arca mozivásznon is összetéveszthetetlen volt. Játékát az a fikció határozta meg, hogy nem éppen vonzó külseje ellenére akár szívtipró is lehet, s még a hangja is kellemes.
(forrás: Magyar Film Lexikon II.kötet – Magyar Nemzeti Filmarchívum 2005)
https://web.archive.org/web/20200221012933if_/https://www.youtube.com
FILMOGRÁFIA:
Lesz maga juszt is az enyém (1922, némafilm – a kópia eltűnt)
Csodadoktor (1926, némafilm — a kópia eltűnt)
Mit mondott az Ali baba (1927, némafilm – a kópia eltűnt)
A jól sikerült uzsonna (1930, némafilm)
Filléres gyors (1932 – a kópia eltűnt)
Iza néni (1933 – a kópia eltűnt)
Rákóczi induló (1933)
Vica, a vadevezős (Csalogány Miklós szerepében, 1933)
Rotschild lánya(Fazekas Manó szerepében, 1934 – a kópia eltűnt)
Forog az idegen ( John Cook szerepében, 1936 – a kópia eltűnt)
Úrilány szobát keres (1937)
